Első parancs

Mt 22,37-38 - Jézus ezt felelte: "Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a legnagyobb, az első parancs.”
Mtörv 6,5-9 - Szeresd Uradat, Istenedet szíved, lelked mélyéből, minden erőddel! Ezeket a parancsokat, amelyeket ma szabok neked, őrizd meg szívedben, és vésd gyermekeidnek is az eszébe, beszélj róluk, amikor otthon tartózkodsz s amikor úton vagy, amikor lefekszel s amikor fölkelsz. Igen, jelként kösd őket a kezedre, legyenek ék a homlokodon. Írd fel őket házad ajtófélfájára és kapujára!

Mt 22,39 - A második hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat.
Lev 19,18 - Ne légy bosszúálló, és ne gyűlölködj néped fiaival. Szeresd embertársadat úgy, mint magadat.

A fenti két-két Szentírási részlet, melyek egymást igazolják, két gondolatot fogalmaz meg bennem:

1. Test – lélek – tudat (szóhasználatom szerint), az ember hármas egységének Isteni igazolása.

2. Az Istenszeretetre való teljes odaadás rendelése ez az ember számára. Erre Szent Ágoston ezt a magyarázatot adja: „Minden gondolatodat, egész életedet, teljes értelmedet, annak kell adnod, akitől mindazt kaptad, amit odaadsz. …életünk egyetlen részecskéjét sem hagyja ki, ami tétlenül maradhatna és alkalmat kaphatna arra, hogy valami más dologban lelje kedvét.” És e bölcs gondolatát onnan vezeti le, hogy értelmezte a felebarát szeretetét, amire azt mondja Jézus: „Szeresd felebarátodat, mint saját magadat.” (Mt 22,39). Ágoston a felebarát szeretetében erre a következtetésre jutott: Ha tehát önmagadat nem magadért kell szeretned, hanem azért, aki szeretetednek egyedül helyes célja, más ember sem neheztelhet rád, ha őt is Istenért szereted. Mint legmagasabb foka szeretetemnek Isten, melybe foglaltatik magam és felebarátom szeretete; minden teremtett létező szeretetének (legyen az másik ember, fű, fa, virág, állat, dolog, vagy tárgy), Istenszeretetemben kell teljesülnie, aki az egyedüli jó, akit egyedül önmagáért szerethetek. Tökéletes bölcsesség, mely önmagában nem létezik, csak és kizárólagosan Isten bölcsességének részeként állja meg helyét. Ha Istenen túl, szeretetem más dolgokra önmagáért irányul, az bűnös tévedés, mely szeretet folyamomat az örök igazság irányából eltéríti.