Mennybemenetel

 

Eltávozott!

Felejthetetlennek vélem,
ahogy eltűnt.
A jelen múlttá változott,
megcsendesült.
A felkavart por felhővé
nemesedett.
A tekintetek megvakultak,
némán a földre hulltak.
Egyetlen kérdésbe fakultak:
és mikor lesz az újra?
Árvult kezek tördelik egymást,
kedvetlen bizonytalanság.
Míg nem a megfosztott fájdalom,
egymásba karolva imára vált:
Jöjj el, árvaságot nem hagyva
magad után!