Én, e világot kövekből raknám ki. Szótlan, hangtalan, élettelen kövekből. Hogy ne a földtől várja az ember a boldogulását! Emelje szemét az égre, tanuljon meg kérni és könyörögni. Hogy rádöbbenjen az ember kiszolgáltatottságára, hovatartozására. Vagy, Isten nem minden áron akar magáénak, csak szeretetből?
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése