Hát igen

Naszádos József

Bírám legyen az Ég

ki szendergőn elandalít,
ahogy szeretetével bátorít!
Míg magam fösvény sivalkodó,
- világot felháborít.

Érvelésem minduntalan elmarad,
vagy, csupán csalfa indulat.
Még jó, ha fellángoló sugallat az,
mi tévelygésektől visszatart!

Pedig képtelen természet
képessége lehetne a tudat,
legfőképpen a bűntudat,
mit fogalma, az elmével tudat!

Mert Benne nincs korlát,
ami cselekvőt megakaszt,
csupán minőséget, mércét mutat,
mihez igazítanom lehet az indulatokat!

A mindenség szédítő kihívására
várja tőlem, az én válaszomat!
Ki mind közül, egyedül vagyok,
ki felforgathatja a szándékokat.

(És megteszem, kétség nélkül!)
Melyek átírják a pillanatokat,
összekuszálják az erővonalakat,
és bűnössé tesznek századokat!

Én vagyok - rajtam vesztes hangulat;
ki felismerem, mivé lehetnék!
És mivé tehetném szűkös világomat,
melyet Isten belém ojtogat!