2010. április 4., vasárnap

Húsvétvasárnap


Alleluja! „Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úr tetteit”! [Zs 117,17] Mikor lenne nagyobb öröm, hogy ujjongjunk! A ma felhangzó zsoltáros minden szava örömének, ujjongás, lelkes táncot kísérő ének, mert feltámadt, mert a halálon erőt vett!

„Dobbantva sarkamon pördülök,
kurjantva ropom a táncot!
Kezem a magasban,
a világba kiáltom:
eljön feltámadásom!”

Bizonyosságot adott róla, hogy hitem Benne erő és hatalom, mert szeret, a halálon túl is szeret! Nincs vég! Minden vég, valami kezdete, minden elmúlást követ feltámadás, megújulás! Megtisztulásban a kibontakozás! Ha nem szegem a földre a fejem, hanem az égre emelem! Ahonnan megszólít az Isten: >>életed Krisztussal el van rejtve bennem!<< [Kol 3,3] Arra a tavaszra készületem az életem, mikor kibomlik, beteljesedik, mint a gesztenyefa rügye, mely oly erős, élettel telt, hirdeti az élet öröklétét, a vágyat az életre. Bennem is élni kell, és életben kell tartanom a vágyat, hogy felfakadjak, kibontakozzak az örök életre. Gyűjteni az erőt, mely minden Húsvétban ott rejtőzködik, hogy tápláljon, hogy betöltsön, hogy fokozza a reményt bennem! Élni és életet sugározni; hogy minden szenvedés megtermi gyümölcsét, csak át kell engednem magam a vágy örömének: akarok élni, hagyom, hogy betöltsön Isten éltető ereje - miközben a föld ereje elpárolog belőlem, kifogy. A táncba belefáradok, az énekbe belerekedek, de az öröm nem fogy el, az szeretetet fogan, mert a szeretve levés éltet. Megtanulni szeretni, a szeretet nyelvét, a szeretet nyelvezetét, a szeretet gondolkodásmódját, a szeretet ízét, a szeretet életmódját, cselekvését! A mai világban, amikor minden az anyagi értékrendnek van alávetve, még az érzelem, az érzék is. Ezért hangsúlyozza Szent Pál „az odafent való dolgokkal törődjetek, ne a földiekkel”, mert abból származik az élet!
A keresztény ember élménye, hogy Isten minden vétkemen túl szeret, sosem adja fel, sosem csalódik, de mindig magához vonz, hív, éltet, elemészti bűnömet szeretetében! A halálában megrostál, megtisztít; csak, hogy el ne vesszek! Feltámadásában nekem szegezi a kérdést: akarsz élni? Ha igen, én feltárom neked az élet titkát, előtted megyek, jöjj, kövess, az én utam a Te életed!
Elfogadom! Vezess Uram, utad legyen enyém, s én vágyaimat, életemet utadhoz igazítom! Légy erőm, és beteljesülő vágyakozásom! Ámen


Nincsenek megjegyzések: