Egy csepp

Egy csepp, mi most földet ér.
Ijedten, nyitogatja szemét,
felsír, felveszi nevét,
mi kijár mindegyiknek,
kié személyes a jelenlét.
Odaátról egy új remény,
kiben a szeplőtelen
örökös halk istenség
ereje új életre kél.
Isten és ember tettre kész,
de a világ fogadásra kész?
Ki itt él, vissza sose néz,
magától sem kérdezi meg,
hogy jönnek e még?
És oly kevés ki segítségül hívja
szívének melegét.